Mit lehet tenni a feledés ellen?

Simon Magda (író, drámaíró, újságíró) Euridiké alászáll című hátrahagyott
verseit tartalmazó könyvének bemutatóján lehettünk jelen 2024. október 29-én,
kedden a Nagyváradi Zsidó Hitközség székházának földszinti kultúrtermében. A
teremben található hatalmas falfestmény a holokauszt szörnyűségeit jeleníti meg,
így talán nem is lehetne megfelelőbb helyszíne Simon Magda kötetének.
A kézirat több mint tíz évig „bújkált” egy fiókban, majd Gáspárik Attila
közreműködésével került a Holnap Kulturális Egyesülethez. Célja, hogy nyolcvan
év elteltével próbáljunk végre a holokauszt szörnyűségeiről nyíltan, nyíltabban
beszélni.
A versek titokban íródtak egy németországi lágerben, Zittauban, ahol a
férjéhez szóló, mély érzelmi töltettel rendelkező szövegek mellett, az átélt
szenvedéseket próbálja kiírni magából a szerző. Túlélte a lágert, sikerült hazatérnie,
azonban az ott átélt borzalmakat nem sikerül feldolgoznia. Publikált Váradi Magda
és Karácsonyi Magda néven is. (Férje Karácsonyi László sakkozó.)
Az est házigazdája Simon Judit, ő beszélget Gáspárik Attila színművésszel, a
kiadás kezdeményezőjével, valamint Szűcs Lászlóval, a kötet szerkesztőjével.
Kovács Enikő, színművész olvasott a kötetből néhány verset: Búcsú a
kedvestől
, ahol az élet mint „csúcs csapda” fogalmazódik meg; és a Váradi sirató,
ahol a város mint „áldott-átkozott város” szerepel.
A közember, de a kortárs irodalom sem igazán ismeri Simon Magdát, nincs
róla fennmaradt, teljes életrajz. Nagy Mihály levéltáros kutatott a levéltárban
Simon életrajza után. Néhány cikket a riportsorozatból felhasználtak a kötet elején
található függelékhez.
Gáspárik Attila A lágerben írodott versek ciklusból olvas néhány szöveget,
melyeknek hatására néhány hallgató szemében könnyek csillannak. Ilyen például
az Apa című vers, amelyben a gyermek fájdalma fogalmazódik meg apja
temetésén, vagy a Gyertyagyújtás, melynek hangulata egy olyan teremben, ahol
életnagyságban áll előtted a holokauszt borzalmainak megjelenítése, szívfacsaróan
hat.
A kötetbemutató az emlékezés célját hordozza. Továbbra is próbáljunk meg
emlékezni, nyíltan beszélni erről a témáról, amely oly sokáig tabuként volt kezelve.


Fila Gyöngyi

Készült a Partiumi Keresztény Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszéke, valamint az Újvárad folyóirt együttműködési projektje részeként.

Megosztom:
Facebook