Leírás
Ugyan könyvtárnyi gazdagságú az Ady-irodalom, száz évnek kellett eltelnie a költő halála után ahhoz, hogy teljes életrajza megjelenhessen. A szerző, Péter I. Zoltán, aki több évtizede hiteles krónikása Nagyvárad irodalmi, közművelődési és építészeti múltjának, a teljesség igényével használva a rendelkezésre álló forrásokat – levelek, versek, cikkek, visszaemlékezések – örökítette meg Ady Endre életét, érmindszenti kisgyermekkorától 1919 január végi haláláig. Megjelennek az életút ismert és kevésbé ismert helyszínei – Nagykároly, Zilah, Debrecen, Nagyvárad, Temesvár, Párizs, Budapest –, nyomon követhetjük a kibontakozó költői és újságírói pálya ívét, feltárul családi, szerelmi, baráti kapcsolatrendszere, a múlt századelő, a Monarchia utolsó évtizedeinek világa. Hiteles, részletgazdag portré, izgalmas olvasmány az első teljes Ady életrajz.
PÉTER I. ZOLTÁN helytörténész, közíró Nagyváradon született 1949-ben. Tanulmányai végeztével két évtizedig szülővárosában dolgozott épületgépész tervezőként. Már ez idő alatt is foglalkozott városa épített örökségével, Ady váradi életével és munkásságával, de a rendszerváltást megelőzően nem volt lehetősége publikálásra. 1990 után szakismereteit a Budapesti Műszaki Egyetem posztgraduális műemlékvédő szakmérnöki karán fejlesztette.
1990 óta a nagyváradi Bihari Naplóban jelennek meg helytörténeti, építésztörténeti, műemlékvédő írásai, Ady Endre váradi éveit feldolgozó kutatásait is itt adta először közre. Szaktanulmányai később Erdély irodalmi lapjaiban, illetve Budapesten, Szegeden és Debrecenben is megjelentek.
1994 és 2009 között a Bihari Napló belső munkatársa, majd a Várad folyóirat főmunkatársa.
Szorosan vett írói és újságírói munkássága mellett Nagyvárad múltjának, épített örökségének népszerűsítése és ismertetése érdekében részt vett szülővárosát bemutató dokumentumfilmek elkészítésében. A legismertebb A tegnap városa, Ráday Mihály filmje.
Első kötete 1992-ben jelent meg a nagyváradi Varadinum ünnepség keretében. A következő évben Hogy látva lássanak… címmel Ady Endre nagyváradi éveit dolgozta fel. Újabb kutatásait 2003-ban Ady Erdélyben címmel publikálta, melyet Ady és Léda – egy szerelem története (2006), Ady és Csinszka – Egy másik szerelem története (2008) követte. E két kötet között jelent meg Ady Endre regényes életrajza Nagyváradon címmel az e témában folytatott újabb kutatásait is tartalmazó könyve. Külön kötetben dolgozta fel a költő váradi emlékhelyeit (2004), szerelmeit (2010), valamint váradi sajtóperét és börtönnapjait Egy kis séta címmel (2012).
Péter I. Zoltán munkásságát Podmaniczky-díjjal (2004), szülővárosában Pro Partium-díjjal (2001), Fényes Elek-díjjal (2004) Rimanóczy-díjjal (2014) a Magyar Kultúráért Díjjal (2005), illetve a Szent László Jubileumi Év aranyozott emlékérmével (2017) ismerték el. 2010-ben megkapta a Román Kulturális Minisztérium Kiválósági Oklevelét.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.