A magyar kultúra napjaihoz kapcsolódó eseménysorozat vége felé haladva, 2026. január 28-án este a nagyváradi Léda-ház kultúrtérben mutatták be a SzóTér című interjúkötetet. A beszélgetést Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője és Borsi Balázs újságíró irányította, akik a kötet interjúit készítették. Az érdeklődő közönség mellett több interjúalany is jelen volt az eseményen, akik személyes megszólalásaikkal tették élőbbé a bemutatót.
A teltházas esemény már a kezdés előtt is jó hangulatot ígért: a vendégek folyamatosan érkeztek a terembe, ismerősök köszöntötték egymást, kisebb csoportok alakultak, a beszélgetések középpontjában pedig az a kötet állt, amelyet hamarosan bemutatni készültek. A légkör oldott volt, ugyanakkor érezhetően figyelmes várakozás előzte meg az est kezdetét.
„Könyvünkben nagyon sokfajta alany szólal meg: közéleti emberek, művészek, pedagógusok, az élet nagyon sok területéről” – vezette be a kötetet Szűcs László. Elmondta, egy interjúkötetről van szó, amelyben összesen 32 alany mesél életútjáról: színészek, pedagógusok, iskolaigazgatók, lelkipásztorok, képző- és fotóművészek, sportolók, vállalkozók, jogászok és más, különböző területeken tevékenykedő emberek osztják meg sikereiket és tapasztalataikat a könyv lapjain.
A bemutatón hangsúlyosan megjelent a kötet generációs jellege is. Szűcs László szerint „ebben a könyvben az X generáció tagjai vannak benne, egy kicsit belógva az Y generációba”, vagyis olyan nemzedékek képviselői szólalnak meg, akik még személyes tapasztalatokkal rendelkeznek az 1989 előtti időszakról, miközben szakmai kibontakozásuk már a kilencvenes években és az azt követő időben történt. Arra is kitért, hogy „nagyon sok érdekes kanyar van ezekben az életutakban”, vagyis az interjúk nem pusztán pályaképeket rajzolnak meg, hanem fordulatokban gazdag, személyes történeteket is feltárnak.
Borsi Balázs egy konkrét példán keresztül beszélt arról, hogy az interjúk mennyire új megvilágításba helyezhetnek egy ismert embert. „Jó másfél évtizede ismeretségben vagyunk… azt hittem, sok mindent tudok róla, egészen addig, amíg el nem készült ez az interjú” – fogalmazott az egyik beszélgetőtársára utalva, illetve arra, hogy a beszélgetések során addig nem ismert részletek, meglepő fejlemények is felszínre kerülhetnek.
A bemutatón több interjúalany is megszólalt, röviden összefoglalva saját történetét. Kormányos László tanár, történész, a Nagyvárad Krónikája szerzője arról beszélt, hogy már gyerekkorában egyértelművé vált számára a hivatása: „Én nagyon szerettem mindig a történelmet, igazából már 10–11 éves koromtól nem nagyon volt vitás, hogy ez lesz az én utam.” Egy másik történet egy egészen különleges életutat idézett fel: a nagyszalonta Szijjártó Szilárd azzal vált világhírűvé, hogy repülőmodelleket készít és azzal versenyez, szerte a világban. A világ minden részét bejárta, jelentős versenyeket nyert. A közönség figyelme végig érezhető volt: egy-egy személyesebb történetnél csend lett a teremben, máskor halk nevetés kísérte az elhangzottakat.
A beszélgetés során Nagyvárad szerepe is többször előkerült. Több interjúalany nem itt született, mégis teljes jogú váradiként tekint magára. Gál Kinga, a PKE oktatója így fogalmazott: „Én Csíkszeredából landoltam Nagyváradra… nekem nagyon sokat segített a beilleszkedésben éppen a hivatásom. A Partiumi Keresztény Egyetem oktatója lettem, és így sok emberrel kerültem kapcsolatba, így be tudtam illeszkedni a nagyváradi szövetbe.” A magyar nyelvű oktatás, a város iskolái és kulturális intézményei, a sikerreceptek, valamint a magyar–román együttélés mind visszatérő motívumként jelentek meg a kötetben.
Az est végén a jelenlévő interjúalanyok dedikálták a könyvet, majd egy közös koccintással zárult a bemutató. A Léda-házban töltött este nemcsak egy kötet bemutatásáról szólt, hanem egy generáció emlékeinek és tapasztalatainak közös felrajzolásáról is – személyes történeteken keresztül, figyelmes hallgatóság előtt.
Danci Anasztázia
