Tankó Andrea nem mindennapi érzékenységgel beszél olyan, gyakran nehezen megközelíthető témákról, mint mélyszegénység, analfabetizmus vagy korai iskolaelhagyás, és az ezekből fakadó társadalmi kiszolgáltatottság és kirekesztés, a gyerekvállalás kérdése, abortusz, rasszizmus és előítéletek. Azaz a marginalizált roma közösségek hétköznapi megpróbáltatásairól jelenünk Romániájában. A szerző szociális munkásként és önkéntesként szerzett tapasztalataira építkezik, így a szövegek még emberközelibbé és hitelesebbé válnak az olvasó számára, hiszen valós eseményeket és napjainkban is égetően aktuális problémákat taglalnak. A kötet mégsem egyszerű naplójegyzet. Tankó bravúrosan vegyít líraiságot a prózai szövegekbe, a táj- és karakterleírások alkalmával szinte megelevenedik a cigánytelephez vezető sáros utca, a vályogház bejárata fölé akasztott pokróc, az üvegszilánkok és a mindig fázó, csupasz gyereklábak, amiknek zokniban és cipőben lenne a helyük. Ebben a tájban a tél ítélet, nem évszak, és nemcsak az öregek arcát ülik meg mély ráncok. A fehér és fekete nem egyszerű színek, hanem a legélesebb határ. Ez a kötet a nélkülözésről és az örök nincsről szól. De ahol az együttérzés és a valós segítségnyújtás találkozik, ott sok minden születhet. Még remény és szépirodalom is.
A szerzővel Kemenes Henriette, a kötet szerkesztője beszélget.
A könyv megvásárolható lesz a helyszínen kedvezményes áron.
Sok szeretettel várunk mindenkit!
Időpont és helyszín: november 15., péntek, 17 óra, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Protokoll terem
