VÁRAD : KÖNYVTÁR : VÁROS

Göteborg és Stockholm zsidó könyvtárai a MaIZsiK rovatában

Köszönöm Staffan Böös, a göteborgi Zsidó Hitközség könyvtári csoportjának képviselője és David Reichel könyvtáros Stockholm a közreműködését.

A MaIZsiK – Magyar Irodalmi Zsidó Könyvtár – új rovatában, a „VÁRAD : KÖNYVTÁR : VÁROS” sorozatban arra törekszünk, hogy bemutassuk, miként működnek a zsidó könyvtárak különböző városokban, és hogyan kapcsolódnak a helyi közösséghez, a kultúrához és a történelmi örökséghez.
A tervezett sorozatunk első részében új és jelenlegi hazám két intézményét mutatom be.

Göteborg – Judiska Församlingen i Göteborg könyvtára

A göteborgi zsidó közösség könyvtára egy kisebb, elsősorban közösségi célokra szolgáló intézmény. A könyvtári csoport feladata a zsidó témájú kiadványok figyelemmel kísérése és beszerzése a közösség számára. A gyűjtemény főként újabb irodalmi és szakirodalmi kiadványokból áll, régi vagy ritka kötetek kevés találhatók. Jelenleg nincs állandó könyvtáros, a könyvtári csoport tagjai látják el a napi feladatokat, és az állomány nem digitalizált.

Bár a gyűjtemény korlátozott, a könyvtár nyitott a látogatók előtt: a közösség tagjai és az érdeklődők előre egyeztetett időpontban tekinthetik meg az anyagokat. A könyvtár így elsősorban a helyi zsidó közösség olvasási és közösségi igényeit szolgálja, kisebb intézményes háttérrel, de a kulturális élet fontos pontjaként.
Fontos, de szívszorító részlet, hogy a találkozóra még az akkreditáció is szükséges a szigorú biztonsági előírások miatt – ez jól mutatja a zsidó intézmények valós, modern kori kihívásait Skandináviában is.
Staffan meghívott egy személyes találkozóra, remélve, hogy beszélhetünk Nagyváradról is, ezzel is jelezve a helyi közösség érdeklődését a kelet-európai zsidó örökség iránt.

Stockholm – Judiska biblioteket

„Fotó: Frankie Fouganthin / Wikimedia Commons / CC BY‑SA 3.0”

Stockholm zsidó könyvtára már jelentősebb intézmény, amely a Stockholmi Zsidó Közösség fenntartásában működik, és támogatja a Királyi Könyvtár (KB) is. A gyűjteményben szerepelnek szép- és szakirodalmi kötetek, vallási irodalom, a zsidó történelemről és a holokausztról szóló művek, valamint jiddis és héber nyelvű anyagok.

Ez az egyik legértékesebb gyűjtemény Európában, mivel a náci fosztogatások idején soha nem rabolták ki. Ennek köszönhetően a könyvtár rendelkezik egy intakt háború előtti zsidó könyvgyűjteménnyel. A régebbi kötetek gyakran német nyelvűek, a háború utáni kiadványok jellemzően angol nyelvűek. A jiddis anyag gyűjtése a magángyűjteményekből és szakmai szervezetektől történik, így a könyvtár különleges kulturális értéket képvisel.

Korábban a könyvtár a Stockholmi Zsidó Kulturális Központban (Bajit) működött, ahol a közösségi élet, tanulás és kutatás központja volt. Jelenleg átalakulóban van: a cél, hogy kutatói és tudományos könyvtárrá váljon, a judaika iránt érdeklődő szakembereket  támogatandó.

Összegzés

Göteborg és Stockholm példái jól mutatják a zsidó könyvtárak sokféleségét: a kisebb, közösségi célú könyvtártól a nagyobb, kutatói és emlékezeti intézményig. Mindkét esetben a könyvtárak a zsidó közösség és kulturális örökség megőrzésének fontos pontjai, bár a szerkezetük és az állomány mérete eltérő.

A MaIZsiK célja, hogy a magyar és a zsidó irodalmi hagyományt a helyi és nemzetközi kontextusban mutassa be, új kapcsolatokat építve a múlt és a jelen között. Göteborg és Stockholm példája megmutatja, hogy a zsidó könyvtárak nem csupán olvasóterek, hanem a kultúra, közösség és emlékezet élő központjai.

Sall László

Megosztom:
Facebook