iFESZT – Napló 2026. november 18.

A Sall-spear egzisztenciális kabaréja

Nem leszek népszerű – mondja Raymond Fitzsimons rendőrtiszt, de akkor még nem tudja, hogy nincs is otthon senki, akinek szerűzhetne. De nem bízva semmit a véletlenre, belevág a vélhetőbe, és darabot kezd írni: „minden izgató, ami fogható” (itt valószínűleg még a rendőrileg markolható fegyverére gondolt vagy a frigyére), de a sok beleélés miatt ez lett a vége: „a megélés éléskamrája”.

Edith Oliver, aki (a még simán rendőr) Raymond Fitzsimons törvénytelen szeretője volt, a The New Yorker 1983. október 10-i számában csúnyán lehúzta a darabot, mit sem törődve Ben Kingsley amúgy zseniális Edmund Kean-alakításával, amiben mi Nagyváradon már akkor megsejtettük a Néró vagy Neru vagy Arafat vagy Ceaușescu Oscar-díjas alakítását, de hiába!

Mert a Gandhi volt az (azaz lett) igazi!

De szegény Edmund Kean honnan tudja mindezt? Akkor az ő álságos és válságos életében? 1787–1833-ban?.

Közülünk, akik ma Nagyváradon a nézőtéren ültünk, szeretne-e valaki akkor élni (mert Raymond Fitzsimons megoldja, nem gond!)?

Mert meg vagyok győződve, mindannyiunk életéből valódi, komoly drámát lehetne írni (lehetett volna írni, de ahhoz valódi Raymond FitzSimons-okra lenne szükségünk). Cselekménnyel és szereplőgárdával még tudnánk is szolgálni!

És mindez nem jutott volna eszembe, ha nem nézem meg a holnap.ro szakállára (ezt is érdemes lenne kibontani, mint egy bozótos koponya hajzatában bogarászni!) az Aradi Kamaraszínház produkciójában a Kean-t, Tapasztó Ernő és Harsányi Attila produkcióját!

Legyünk bőszen őszinték saját magunkkal az öltözőnkben: a történelmi személyek és a kitalált szerepek összecsúsznak lelki és egyéb egzisztenciális kényszereink nyomására.

De holnap reggel mégsem megyek el a szakmai megbeszélésre, még Raymond FitzSimonsnak néznének, és javításokat, kiigazításokat kérnének itt meg ott.

De az én életem sem egy színház, mert én tényleg nem vagyok senkinek a senkije, aláhúzva, hogy mér lift?!

(Esetleg szóházra gondoltam-e vajon a színházban?)

Legyek inkább népszerű drámaíró – mondja (a rend őre: men or women) Raymond FitzSimons.

Színésze minden nőnek és férfinek: men and women.

Füst-függöny.

Fotó: Gombos Wilhelm Doru

Sall László

Megosztom:
Facebook